Munkavédelem
TÖRVÉNYI HIVATKOZÁS
1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről
„Mvt.57. § (1) A munkáltató az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés munkáltatói feladatainak teljesítése érdekében a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter rendeletében meghatározott veszélyességi osztályhoz, munkavállalói létszámhoz igazodóan elegendő, de legalább a rendeletben megjelölt időtartamra és szakképesítési feltételekkel köteles munkavállalót kijelölni vagy foglalkoztatni, e személy részére valamennyi munkavédelemmel összefüggő információt megadni, és a szükséges tárgyi, szervezési feltételeket biztosítani.”
KÖZÉRTHETŐEN: MINDEN MUNKÁLTATÓ, AKINEK LEGALÁBB EGY MUNKAVÁLLALÓJA VAN, KÖTELES MINIMUM HETI 1 ÓRÁBAN, AZAZ HAVI 4 ÓRÁBAN MUNKABIZTONSÁGI SZAKEMBERT FOGLALKOZTATNI.
A segítő családtag is munkavállalónak minősül.
A rendelet előírása alapján a munkabiztonsági feladatot külső szolgáltató polgári jogi szerződés alapján láthatja el.
Mvt.2. § (2) A munkáltató felelős az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek megvalósításáért. Ez magába foglalja munkavégzés személyi és tárgyi feltételeinek biztosítását is.
Mvt.81. § (1) A munkavédelemre vonatkozó szabályok megtartásának elősegítését, valamint ellenőrzését a munkavédelmi hatóság látja el.
Mvt.82. § (1) A munkavédelmi hatóság munkavédelmi bírságot alkalmaz az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre vonatkozó követelmények teljesítését elmulasztó, és ezzel a munkavállaló életét, testi épségét vagy egészségét súlyosan veszélyeztető munkáltatóval vagy szervezettel szemben.
(3) A munkavédelmi bírság összege 50.000 Ft-tól 10.000.000 Ft-ig terjedhet.
KOCKÁZATÉRTÉKELÉS
Mvt.54. § A munkáltatónak rendelkeznie kell kockázatértékeléssel, amelyben köteles minőségileg, illetve szükség esetén mennyiségileg értékelni a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatokat, különös tekintettel az alkalmazott munkaeszközökre, veszélyes anyagokra és keverékekre, a munkavállalókat érő terhelésekre, valamint a munkahelyek kialakítására. A kockázatértékelés során a munkáltató azonosítja a várható veszélyeket (veszélyforrásokat, veszélyhelyzeteket), valamint a veszélyeztetettek körét, felbecsüli a veszély jellege (baleset, egészségkárosodás) szerint a veszélyeztetettség mértékét. A kockázatértékelés során az egészségvédelmi határértékkel szabályozott kóroki tényező előfordulása esetén munka-higiénés vizsgálatokkal kell gondoskodni az expozíció mértékének meghatározásáról.
A kockázatértékelés dokumentumát a munkáltató köteles a külön jogszabályban foglaltak szerint, de legalább 5 évig megőrizni.
VESZÉLYES ANYAGOK ÉS KÉSZÍTMÉNYEK KOCKÁZAT-ÉRTÉKELÉSE
A veszélyes anyagok és készítmények kockázatértékelése a munkahelyi kockázatértékeléshez hasonló, de a veszélyes – vegyi anyagokra terjed ki.
Mvt.54. § (8) A (2) és (3) bekezdésben meghatározott feladatok elvégzése munkabiztonsági, illetve munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősül. A kockázatértékelés elvégzésekor a kémiai biztonság területén a külön jogszabályban foglalt szempontokat is figyelembe kell venni.
MUNKAVÉDELMI SZABÁLYZAT
Ebben a szabályzatban a munkáltató meghatározza:
- a munkavégzés módját,
- a kockázatok csökkentésével kapcsolatos feladatokat,
akár személyre, munkakörre lebontva,
- a tilalmakat,
- a munkavédelmi oktatások rendjét,
- az egyéni védőeszköz juttatásának rendjét,
- a védőital juttatásának rendjét,
- az orvosi vizsgálatok rendjét,
- a nemdohányzók védelméről szóló utasítást, stb.
Mivel a Munkavédelmi Szabályzat nem minden vállalkozás részére kötelező, a pirossal kiemelt szabályzatokat külön kell elkészíteni.
AZ EGYÉNI VÉDŐESZKÖZ JUTTATÁSÁNAK RENDJE
Mvt.56. § Az egyéni védőeszköz juttatásának belső rendjét a munkáltató írásban határozza meg. E feladat ellátása munkabiztonsági és munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősül.
Magába foglalja :
§ törvényi hivatkozást,
§ értelmező rendelkezések
§ munkáltató kötelességei
§ munkavállaló kötelességei
§ az egyéni védőeszközök juttatásának rendjét munkakörök szerint.
MUNKAVÉDELMI OKTATÁS
Mvt.55. § (1) A munkáltatónak oktatás keretében gondoskodnia kell arról, hogy a munkavállaló
a) munkába álláskor,
b) munkahely vagy munkakör megváltozásakor, valamint az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek változásakor,
c) munkaeszköz átalakításakor vagy új munkaeszköz üzembe helyezésekor,
d) új technológia bevezetésekor
elsajátítsa és a foglalkoztatás teljes időtartama alatt rendelkezzen az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés elméleti és gyakorlati ismereteivel, megismerje a szükséges szabályokat, utasításokat és információkat. Az oktatást rendes munkaidőben kell megtartani, és szükség esetén időszakonként – a megváltozott vagy új kockázatokat, megelőzési intézkedéseket is figyelembe véve – meg kell ismételni. Az oktatás elvégzését a tematika megjelölésével és a résztvevők aláírásával ellátva írásban kell rögzíteni.
(2) Az (1) bekezdésben előírt ismeretek megszerzéséig a munkavállaló önállóan nem foglalkoztatható.
NEMDOHÁNYZÓK VÉDELME
„UTASÍTÁS A NEMDOHÁNYZÓK VÉDELMÉRE”
A nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény vonatkozó előírásai alapján a munkáltatónak írásban kell meghatároz-ni a munkavállalókra, látogatókra, ügyfelekre, alvállalkozókra vonatkozó dohányzással kapcsolatos szabályokat.
MUNKABALESET
Végezzük munkabalesetek kivizsgálását, az ezzel kapcsolatos dokumentációk, nyomtatványok határidőre történő elkészítését.
Munkabalesetek kivizsgálását, dokumentálását, bejelentését eseti megbízással is vállaljuk
Mvt. 87. § 1/A.
Baleset: az emberi szervezetet ért olyan egyszeri külső hatás, amely a sérült akaratától függetlenül, hirtelen vagy aránylag rövid idő alatt következik be és sérülést, mérgezést vagy más (testi, lelki) egészségkárosodást, illetőleg halált okoz.
Munkabaleset: az a baleset, amely a munkavállalót a szervezett munkavégzés során vagy azzal összefüggésben éri, annak helyétől és időpontjától és a munkavállaló (sérült) közrehatásának mértékétől függetlenül.
A munkavégzéssel összefüggésben következik be a baleset, ha a munkavállalót a foglalkozás körében végzett munkához kapcsolódó közlekedés, anyagvételezés, anyagmozgatás, tisztálkodás, szervezett üzemi étkeztetés, foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás és a munkáltató által nyújtott egyéb szolgáltatás stb. igénybevétele során éri.
Mvt.64. § (1)9 A munkabalesetet, a foglalkozási megbetegedést és a fokozott expozíciós esetet be kell jelenteni, ki kell vizsgálni, és nyilvántartásba kell venni.
SÚLYOS MUNKABALESET:
a) a sérült halálát (halálos munkabaleset az a baleset is, amelynek bekövetkezésétől számított egy éven belül a sérült orvosi szakvélemény szerint a balesettel összefüggésben életét vesztette), magzata vagy újszülöttje halálát, önálló életvezetését gátló maradandó károsodását;
b) valamely érzékszerv (vagy érzékelő-képesség) és a reprodukciós képesség elvesztését, illetve jelentős mértékű károsodását okozta;
c) orvosi vélemény szerint életveszélyes sérülést, egészségkárosodást;
d) súlyos csonkulást, hüvelykujj vagy kéz, láb két vagy több ujja nagyobb részének elvesztését (továbbá ennél súlyosabb esetek);
e) beszélőképesség elvesztését vagy feltűnő eltorzulást, bénulást, illetőleg elmezavart okozott.
Súlyos munkabalesetet azonnal köteles a munkáltató bejelenteni a területileg illetékes munkavédelmi hatóságnak (OMMF), halál esetén a rendőrségnek is.
MUNKAVÉDELMI ÜZEMBE HELYEZÉS
Mvt.21. §(1) Az üzemeltető munkáltató a veszélyes létesítmény, munkahely, munkaeszköz, technológia üzemeltetését írásban elrendeli
(3) A munkavédelmi üzembe helyezés feltétele a munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálat. E vizsgálat célja annak megállapítása, hogy a létesítmény, a munkahely, a munkaeszköz, a technológia megfelel az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéshez szükséges tárgyi, személyi, szervezési, munkakörnyezeti feltételeknek, illetőleg teljesíti a 18. § (1) bekezdése szerinti követelményeket. A vizsgálat elvégzése munkabiztonsági és munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősül.
Ezen kívül: Időszakos Munkavédelmi Biztonsági Felülvizsgálat, ( veszélyes gépeknél 5 évente)
Újraindítás előtti Biztonsági Felülvizsgálat
SPECIALITÁSUNK
NEM TELEPÍTETT MUNKAHELYEK KOCKÁZATÉRTÉKELÉSE
Nem telepített munkahely:
munkavégzésre ideiglenesen kijelölt munkahely, amely nem munkavégzés céljára, vagy nem arra a munkavégzésre lett kialakítva.
Nem telepített munkahelyen végzik munkájukat azok a vállalkozások, melyek munkahelye folyamatosan változik, akár naponta több helyszínen is dolgoznak. Általában a helyszíni szolgáltatást végzők.
Néhány példa a teljesség igénye nélkül:
- Építőipari munkák, építés, javítás, karbantartás, szigetelés
- Hideg-, melegburkolás
- Fűtés-, vízvezeték szerelés, kiépítés, javítás, karbantartás
- Redőny, reluxa, napernyő szerelés,
- Ablakcsere
- Festés, mázolás, tapétázás
- Villanyszerelés
- Háztartási eszközök telepítése, javítása
- Dugulás-elhárítás
- Lakatosmunkák , zárszerelés
- Informatikai eszköz, -rendszer telepítés
- Technikai eszköz, mérőműszer helyszíni telepítése, karbantartása, javítása
- Híradástechnikai eszköz, pl: antenna, modem, parabola antenna helyszíni telepítése, karbantartása, javítása
- stb.
1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről
„Mvt.54. § (2) A munkáltatónak rendelkeznie kell kockázatértékeléssel, amelyben köteles minőségileg, illetve szükség esetén mennyiségileg értékelni a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatokat, különös tekintettel az alkalmazott munkaeszközökre, veszélyes anyagokra és keverékekre, a munkavállalókat érő terhelésekre, valamint a munkahelyek kialakítására. „
A kockázatértékelést minden munkahelyen el kell végezni. Az általunk kidolgozott rendszerrel, melyet a az OMMF egyik munkatársával együttműködve dolgoztunk ki, lehetővé teszi még a nem telepített munkahelyeken is ezen törvényi kötelezettség teljesítését, ezzel a munkavédelmi bírság kiszabásának megelőzését.
